Heraldika

Szerém vármegye címere az Országos Széchenyi Könyvtár  tanácstermében. a hullámos pólyák a Szerémséget határoló három folyót, a Dunát, a Drávát és a Szávát jelképezik.

Aranyosszék címere az Országos Széchényi Könyvtár tanácstermében. Torda-Aranyos címerébe ebből az Aranyos és a Maros folyókat szimbolizáló alsó hullámos vonalak (a heraldikában pólyák) kerültek be. Itt ugyan nem látszik, de az Aranyost szimbolizáló elvben arany színű.

Torda vármegye címere az Országos Széchényi Könyvtár nagytermében. Torda-Aranyos címerébe ebből a Tordai hasadékot szimbolizáló jobb felső (heraldikában bal felső, vagy még inkább 2.) negyed került be.

Tolna vármegye címere az Országos Széchenyi Könyvtár tanácstermében, rajta Szent István király és fia, Szent Imre herceg.

A Mária Terézia idején a Temesi bánságból létrehozott Temes vármegye címere az Országos Széchényi Könyvtár tanácstermében.

Az 1876-ban Belső-Szolnokból, Dobokából és Kővár vidék egy részéből létrehozott Szolnok-Doboka vármegye címere az Országos Széchényi Könyvtár tanácstermében. A címer felső részén Szent László király épp a kunokat támadja.

Bereg vármegye címere az Országos Széchényi Könyvtár tanácstermében.

Naszód vármegye címere az Országos Széchényi Könyvtár tanácstermében. Érdekessége, hogy a román eredetmítoszt mondja el. Nem a dákoromán kontinuitást, hanem a római-román kontinuitást. Az erdő mögötti hegyeken egy sas ül, csőrében keresztet tartva. Ez a románság szimbóluma, Havasalföld címeréből van, és ez ma a román címer fő motívuma. Az előtérben a Romulust és Remust nevelő anyafarkas látható, távozóban pedig a kedves papa, maga Mars isten. Gondoltam, hogy kissé ellentmondásos lehet, hogy a Nagy-Magyarországos 64 vármegye címeres posztereken ott virít ez a román eredetmítosz. De kiderült, hogy naiv voltam, ilyesmi nem fordulhat elő. Egyszerűen átrajzolták a címert. Marsból egy egyszerű puskás vadász lett, az anyafarkasból a vadászzsákmányt cipelő vadászkutya, Romulus, Remus és a sas a hegyekkel együtt pedig szőrén-szálán eltűnt.

Beszterce vármegye címere az Országos Széchényi Könyvtár tanácstermében. Nem más, mint a magyar Anjou címer az árpádsávokkal és az Anjou (valójában Capet) liliomokkal.

Bihar vármegye címere az Országos Széchenyi Könyvtár tanácstermében.