Heraldika

Az ecseri lakodalmas szobra Ecserben.

Ecser címere az ecseri lakodalmas szobrán Ecserben.

Magyar közép(közkeletű nevén nagy)címer a városligeti Vajdahunyadvár barokk szárnyának homlokzatán. Középen, a szívpajzsban a magyar kiscímer (a nemzeti dinasztiára utaló árpádsávok és a királyi hatalmat jelképező kettőskereszt a hármashalmon). Bal (heraldikában Jobb) oldalt fölül Dalmácia három oroszlán (a heraldikában párduc) feje, mellette Horvátország vörös ezüst sakktáblája, alul Szlavónia nyestje (bár itt inkább tűnik farkasnak), mellette Erdély (az itt inkább galambnak tűnő sas a magyarokat, a hét vártorony /siebenbürgen/ a szászokat szimbolizálja, a székelyeket jelentő nap és a hold itt lemaradt), végül legalul Fiume kétfejű sasa (egy korsóból ömlő víz is tartozna hozzá, de az is lemaradt).

Magyar kiscímer a városligeti Vajdahunyadvár homlokzatán.

Szilágyi címer a városligeti Vajdahunyadvár főhomlokzatán.

Vitéz János címere a városligeti Vajdahunyadvár reneszánsz szárnyán.

hunyadi János címere a városligeti Vajdahunyadvár reneszánsz szárnyán. A gyűrűt tartó holló a Hunyadiak családi címere, a koronát tartó vörös oroszlán pedig Hunyadi kormányzói hatalmát jelképezi.

Árpád-házi (árpádsávos) címer a városligeti Vajdahunyadvár reneszánsz szárnyának homlokzatán. Körülötte az óramutató járása szerint a magyar királyi kettőskeresztes címer, Dalmácia három oroszlán (párduc) feje, Hunyadi János kormányzói címere, a Hunyadiak hollós címere, szlavónia nyestje, és a korona talán Boszniára utal.

Bakócz Tamás címere a városligeti (tehát nem az igazi) Vajdahunyadvár Reneszánsz szárnyán. A címer gyakorlatilag megegyezik a Pálffyakéval, akik a Bakóczok leányági, és az Erdődyekével, akik a Bakóczok fiági leszármazottai.

Garay címer a budapesti városligeti Vajdahunyadvár (tehát nem az igazi) reneszánsz szárnyán.